Folyosó

Tényleg *pislog meglepetten.* Ha nem mondja, észre sem veszem.
*Néhány másodpercig szó nélkül figyeli Noethi arcát, majd aprót sóhajt, és nekidől a falnak.*
A vacak lelkiismeretem...
Mondd csak... *kezdi bizonytalanul. Inkább nem bajlódik a magázással.* hallottál már a dollhauzról?

*Mialatt a srác csendben volt, Noethi zavartan nézett félre. Nem értette ,valami rosszat mondott ? Rossz sejtése támadt ,majd mikor Noah a falnak dőlt érezte ,be is jött. Óvatosan ,és kíváncsian tekintett rá.*
Dollhauz? *kérdezett vissza halkan ,aztán rápillantott gyanakvóan, bólintva.*
Nagyon ritka....miért ?

*Lehajtja a feljét, és gúnyos mosoly ül ki az arcára.*
Most épp egy ilyenben állunk.

De...
*Egy pillanatra döbbenten mered a fiúra ,majd hátrál gyengén és nekidől a másik oldali falnak. Egymással szemben vannak és egy pillanatig nézte Noah-t és a reakciókat,ahogyan elmondta ,majd ő is lehajtotta a fejét, halvány ,zaklatott mosollyal. Kezeit maga mögé rakta.*
Kellet ez neked Noethi...
Azt hiszem elhamarkodottan döntöttem Ray....
Bocsáss meg....
*Kezeit össze szorította erősen, teste megremegett.Majd le hajtotta a fejét ,míg hosszú kékes tincsei már előre nem törtek szép hullámokban.*
Akkor... innen nem jutok ki többé...igaz?
*Kérdezte halkan, zavart mosollyal, még mindig a földet bámulva.*

*Halkan kifújja a levegőt*
Sajnálom... a fogadó tulajdonosa elhatározta, hogy összegyűjti azokat az embereket, akik kellenek ennek a... valaminek, hátha akkor le tudja győzni *magyaráz a lánynak, majd felsandít az egyik sarokra.*
Vajon poloskákat is rakott ki?

Vagyis még lehet esély...
Azt hiszem... kezd összeállni a kép...
De...miért segít neki ? Vagy...várjunk csak, akik itt fent vannak, azok mind ?:::??
Akik itt voltak ma..és a negyedikre kaptak szállást...azok mind itt ragadtak?
*Kérdezte váratlanul feltekintve aggodalmasan. Komolyan tekintett a srác szemébe s nem hagyta ,hogy elnézzen. Igazat akart.*
Noah...akik itt laknak..azok mind itt ragadtak?
De...mi alapján kelhetünk ? Csak..emberek vagyunk...
*Nézte a fiút. Nem követelőzőt a hangja, nem emelte meg. Nyugodt volt, bár teste többször is megremegett s csak arca mimikái árulták el ,hogy éppen aggódik vagy mást csinál.*

A dollhauz csak azokat az embereket zárja be, akik úgymond, különlegesek *kezdi, majd hirtelen megáll a beszédben, és a lányra néz* Noethi, ezt nem mondhatod el senkinek, rendben?
Én nem vagyok különleges, de látom azokon, akik különlegesek, hogy azok. Például, amikor rád nézek, damilokat látok a nyakad körül.

Különlegesek ?
*Néz egy pillanatra rá értetlenül s a kezeire, aztán mikor Noah elhallgat rápillant és bőszen bólogat.*
Bár...nem értek mindennel egyet, persze...nem mondom el.
Hiszen..te is azért mondtad el ,mert megsajnáltál...nemde?
*Sóhajt egyet ,majd halványan elmosolyodik mialatt a nyakához emeli a kezét. Játszik az ujjaival ,de egy kisebb löketen kívül nem érez ott semmit.*
Damilokat? *motyogja ,igazából csak magának*
A másik recepciós is olyan mint....én ? Vagy olyan mint te?

*Fájdalmasan elmosolyodik, és hátradönti a fejét*
Csak ma öt embert hoztunk fel ide *A lány kérdésére direkt nem válaszol.* Köztük egy gyereket...
Damilok... igen, minden különleges emberen vannak... a nyakatokon, a kezeteken... mint a marionett bábuknak.

*Döbbenten néz fel a srácra*
Egy gyereket ? Várj... csak nem a vörös hajú fiú ?
*Nézi ,majd a homlokához emeli a kezét s abban a pillanatban szomorúan tekint az ajtók felé. Bármelyikben lehetett...*
Egy gyerek....*suttogta s lassan a földre ült.*
Muszáj kijutnunk innen... legalább őt...ő mégiscsak egy...
Bábuk...vagyis megtalált minket a babaház. *Pillantott fel váratlanul megszakítva a gondolat menetet*
És...mit akarhat tőlünk? Miért jó neki..hogy itt tart ?
*Gondolta de végül nem tette fel a kérdéseket.*
Mióta tudsz róla?

Nem mondhatok mást... így is túl sokat mondtam *mosolyodik el*
Talán megtehetném, hogy elküldöm azokat, akik csapdába eshetnek itt, de fogalmam sincs, mi történne akkor *gondolkodik el* De talán, ha összegyűlnek itt a babák, történni fog valami érdekes...

*Pár percig csendben gondolkodik majd elmosolyodik s halkan sóhajt. Feltekint Noah-ra*
Talán...kijuthatunk, ha elegen leszünk. *néz körül ,majd feláll s elmosolyodik.*
Köszi ,hogy elmondtad....lehet később nehezebb lett volna.*Sóhajt ,majd rátekint és kacsint*
Ne aggódj, senkinek nem szólok ,hogy elmondtad. *bólint ,aztán az ajtókra néz*
Azt hiszem....megvan ,hogy kire fogok figyelni ha kell....

*Biccent* Ezzel nem vagy egyedül.
A 83-asban van. És biztosan szüksége lesz itt valakire, aki olyan, mint te *mosolyodik el*
Azért remélem, nem lesz ennek az emeletnek sokkal több lakója... *jegyzi meg halkabban*
Aludjon jól *tért vissza az eredeti szerepébe, ismét magáz.* Remélem, elégedett lesz a szolgáltatásainkkal *biccent, és belép a liftbe*

*Halványan elmosolyodik és bólint kedvesen.*
Köszönöm.
*Pillant rá, mialatt egyetért a további kijelentéssel.*
Nem kellene...hogy más is ide essen ,ebbe a csapdába.
*Amikor ismét elkezdi játszani az eredeti szerepét Noethi elmosolyodik s folytatja. Elsétál a liftig ő is ,majd kint bólint s int neki*
Köszönöm, biztosan úgy lesz. Aludjon jól.
*Mondja ,majd mikor becsukódik a lift előveszi a kulcsot s elkezd vissza sétálni a szobájába. Megáll a 83-as előtt s nézi egy ideig.*
Szóval...akkor itt fogsz lakni...
*Nézi ,majd szomorú mosollyal tovább megy, be a szobájába.*

85]

*Ray feszülten ment és jött ki a nagy böröndel a kezében a 85-ös szobából ,majd lassan megtorpant s körbetekintett. Furcsán érezte magát ,ezért váratlanul leült a böröndre és a fejét kezdte maszirozni*
Mi a fene van itt ?
*Egy ideig csak ült ,majd lassan mély álomba zuhant ülve az ajtó előtt*

*Kilép a 87-esből, és megy a lift felé, amikor észreveszi az alvó Rayt. Odafele inkább a vendéggel foglalkozott, azért kerülhette el a figyelmét.*
Uram, minden rendben? *kezdi el rázogatni.* Ma mindenki random helyeken alszik el?

*A hangokra felkell s úgy tekint fel a szőkére*
Áhh...elaludtam..
*Simitotta meg feszülten a homlokát*
Másfél napja nem alszom a lány miatt...
*nevetett zavartan mialatt felállt.*
Köszönöm. Akkor...úgy rendben van ha holnap rendezem a dolgokat és elviszem őt is?

Felesleges. A szoba már ki van fizetve. Miért nem maradnak itt néhány napot? *mosolyog kedvesen.* Élvezhetik a szolgáltatásainkat, és itt biztos nem veszti szem elől a húgát.

Hát igén....lehet az lenne a legjobb. Kiféradtam a keresösöben.
*Gondolkodott el ,majd körbetekintett*
Végülis addig innen is tudok dolgozni...nem vár más otthon ménket.
Igén...kö fizette ki?
*Pillantott Noah-ra majd kezet nyújtott*
Bocsö a léntiért....Ray Kame vagyik.
Hány éves ös vagy?

*Kezetfog a férfival.*
Noah Kallen... *mutatkozik be.* Hány éves vagyok? Ez milyen kérdés?!
A húga már elintézte az anyagiakat... *Úgy dönt, inkább nem válaszol a furcsa kérdésre.* Megkérdezhetem, hogy mit dolgozik?

Oh... ténylög ? Érdékés....
Csák ném válaszölt...
*Nézte a srácot ,majd bólint *
Sémmi külonosat.... Színöszködöm és Írök...
Émiatt vagyok ilyen stilös...
*mutatt magára, a régi, középkori fillingű ruháira stb.*
Nemrég nyitött a hotel ? Még ném láttam itt... *néz szét*

Oh, értem *mosolyog.* Igen, tegnap nyílt meg. De eddig is itt állt...

Akkor möst ki kéll bérelnem még szobát ?
*néz rá halvány mosolyal majd bólint*
Érdékös lesz...
*Tekint szét*
Sokan járnak idö?

Van forgalom *biccent*
A 86-os szoba megfelel, igaz? Épp itt, a húga mellett *mosolyog.* Félretettem a kulcsot *kacsint.*

*Nagy vigyor*
Ügyes kölyök végy té...
*megveregeti a vállát aztán elveszi a kulcsot*
Köszönöm.
Legalébb tudom figyélnö....
Még ném olyan négy lény mint gondoljö magét.
*pörgeti a kulcsokat*
Maguk...élkalmazottak...ös ött léknak?