Előtér

*Szerencsére nem látta a poharak mozgását, csak azt hogy Amelies hirtelen feléjük nyúlt*
Kedves lánynak tűnik...alig öt perce ismerem, viszont rettentően elegem van a bújkálásból...
Ugyan, nem ön elől rejtőzködök...
*Pár rettentően hosszú gondolkozással teli másodperc után kissé felemeli a kalapját, és leveszi a szemüvegét, majd halkan suttogva szólal meg*
Megkérném arra, hogy ha felismer, maradjon csöndben...nem szeretnék semmiféle feltűnést.

*Amint a liftajtó bezáródik mögöttük, megnyomja a négyes gombot.*

(4. emelet -> folyosó (mindjárt csinálok ilyet xD))

Ugyan már, nem vagyok ijedős fajta, és ha egy bérgyilkos is, akkor sem fogok sikítozni.
*Miután a férfi leveszi kalapját és szemüvegét, nem ismeri fel*
Ha ez önt megnyugtatja, nem nézek TV-t, és nem olvasok újságot. És ha mégis valamilyen elvetemült őrült lenne, remélem tudja, hogy hatalmas körmeim vannak, és fél percembe tellik elvágni valaki torkát.
*Vigyorodik el gonoszan, miközben felkönyököl a pultra, Vincenttel szemben*
És komolyan beszélek!
*Egy pillanat alatt kapja fel a fejét Take hangjára*
Hé, estére óvatosan a csokikkal, Kay rosszat fog álmodni, ugyanis ha elkezdi enni, nem fogja abbahagyni az evészetet!

*Várja a kislány válaszát türelmesen majd nyalókát is elő húz azt is fel kínálva*

*Kissé meglepődik, de úgy dönt hogy tovább folytatja, kicsit komoran és még mindig suttogva*
Azt kell mondjam, ráhibázott, és egyben örülök hogy nem pánikolt be. Az idegei acélból lehetnek...
*Előhúz a kabátja zsebéből egy össze-vissza gyűrött körözési plakátot, amin egy sovány arcú, enyhén szakállas, hosszú, kócós hajú ember látható üveges tekintettel, amit odatol a lány orra alá*

- Naná *elveszi a csokit, majd meghajol*
- Arigatou! És amúgy, te hova valósi vagy? Miért jöttél ide? És miért pont ide? ugye milyen szép ez a hely? A barátaim csinálták meg ilyen szépre. És amúgy ők nagyon aranyosak, meg a főnök Kiel bácsi is aranyos és mindenki rendes itt az emberekkel. Bár eddig nem nagyon voltak. És és.. ja és nagyon jól fogod magadat itt érezni biztos vagyok benne *..és csak dumál és dumál, szegény fiút lefárasztja*

Maga egész jól csinálhatja. Ha még most feldobom az örsön, akkor a fogadó 15 évig nem lenne anyagi problémák központja, és Kaylának is vehetnék minden nap új plüsst meg nyalókát, mert sajnos eddig nem tellett rá, csak szegény régi Nyúl Úr maradt neki.
*Mondja gyermeki mosollyal arcán suttogva, még mindig könyökölve a pulton*
Mit csinált maga, amiért ennyire körözik?
*Kaylára sandít egy percre*
Kicsim, csak módjával, hagyd szegény fiút megszólalni!

*Taka fejénél egy izzadtság csepp s elmosolyodik*
-Értem...háát örülök ennek a kedves fogadtatásnak...és köszönöm a bókot...öhm anno mit tudsz arról a szőke hajú recepicósrol?
*Kérdi halvány pírral habár ez a pír csak kamu*

*A beszédet abbahagyja majd picit elhallgat, mintha gondolkodna, de csak Nyúl urat hallgatja. Majd válaszol*
- Ühüm. *ezt még Nyúl úrnak.*
- Hááát. Ő az anyukám. Az a neve, hogy Amelies. Ő az egyik recepciós, de ő végez el minden más dolgot is, pl: takarítás meg minden. Persze néha Noah és segít neki, de ő ilyen szuperszónikus, mindenre képes. Amúgy igazából nem is az anyukám, de mindenkinek azt mondjuk, nem tudom miért. De tényleg olyan, mintha az anyukám lenne. Mert nagyon kedves és mindig segít nekem és nagyon szeretem. De ezt ne mond el senkinek, jó? Mármint, hogy igazából nem az anyukám. Cserkészbecsszó?

*Mélyet sóhajt, majd egy nagy korttyal kiüríti a poharat, majd a másikat is magához húzza*
Tudja...volt egy feleségem...
*Hangja kicsit elcsuklik, de folytatja*
Megölték...akkor elborult az agyam, és úgymond, viszonoztam ezt a gesztust...A bíróságon elmeállapotom miatt nem ítélhettek el, így bedugtak egy szanatóriumba...egyik nap valmiért "magamhoz tértem", és megszöktem...azóta menekülök és próbálom újrakezdeni az egészet...
*A rövid történet végeztével félig kiüríti a poharat, miután csak bámul a semmibe mereven...konkrétan épp a lány melleire, bár nem szándékosan*

*fáradt tekintettel, lassan kisétál a liftből, megkersi a bárpultot és szinte ráesik az egyik székre majd Ameliesre pillant*
Elnézést kisasszony, itt lehet dohányozni?
*a kérdés után körbenéz és egyszer csak egy ismerős arcot pillant meg, gondolkodik, majd beugrik neki a név*
V...Vincent?

Őszintén sajnálom...
*Mondja lehangoltan, és tölt mégegy pohárral a whisky-ből.*
Megértem már. Ne aggódjon, addig maradhat itt, ameddig kedve - és persze pénze bírja. De igen kedves embernek tűnik, ha kell, egy-két napra akár állhatom majd a fogadóban való részvételét.
*Mikor épp tölti a Ballentine's-t, megjelenik Faust*
Hogyne uram, bár én úgy is leszokóban vagyok.
*Arca zavarttá válik*
Maguk ismerik egymást?

Nos...lehet hogy maradok...
*Amint meghallja a nevét, adrenalinszintje az egekbe szökik, pupillája összeszűkül, arca eltorzul a félelemtől, a kezében nyugvó poharat egy hirtelen szorítással összeroppantja, üvegszilánkok vagdalják szét a kézfejét*
Bassza meg...ki ismert fel?!
*Tekintetét Faustra szegezi, majd a vérző és üvegszilánkokkal tűzdelt kezével megmarkolja a férfi gallérját, másik kezével előhúz egy kerámiatőrt a zsebéből és a gyomrának szegezi, mindezt viszonylag rejtve teszi, csak a pohár reccsenését lehet hallani*

*Rá tekint a kislányra s vonogatja fejét*
-Ühm köszönöm nem, s rendben titok marad...
*Kacsint rá majd meg simítja buksiját*

*Ismételten nyitódott az ajtó és egy kékes hajú lány lépet be rajta zaklatottan. Arcán látszódott ,hogy nemrégiben sírt ,szemei vörösek és fényesek voltak. Oldalán egy nagy bőrönd volt . Maga sem tudta miért ide jött, vagy miért most és meddig marad,de úgy érezte menekülnie kellet. Tény túl könnyen futott el, de nemtudta megmagyarázni miért. Lassan lépdelt tovább ,arcát inkább eltakarta mialatt fehéres kezeivel törölgette még néhol az arcát, aztán félre állt ,nem messze a pultól és félénken tekintett körbe. Nagyon szép volt a hely, és ha jól látta ,drága sem volt. Legalábbis ezt vette le kintről, és elég sokan is voltak.*
Úgy tűnik... pont jó lesz...
*Motyogta halkan az emberekre néha pillantva*

*a kés közelségétől meglepő módon arca meg se rezzen*
Végülis fogalmazhatunk úgy hogy ismerem....
Lehet kissé szarkasztikusan hangzik, de nem változtál túl sokat a legutóbbi találkozásunk óta. *teszi hozzá elmosolyodva*
Viszont, légyolykedves és ne vérezd össze az ingem.

*Összeszorítja a szemeit és aranyosan elmosolyodik, mikor a fiú megsimizi.*
- Oksi.
*majd meglátja, amit Vincent csinál, de okos és nem kezd el sikítozni csak lehajol Nyúl úrhoz és odasúgja neki*
- Amy ugye nincs veszélyben?
*Nyúl úr megszólal*
- Remélem nem..
*távolról szemléli tovább az eseményeket feltűnésmentesen.*

*Leér a lifttel, és ismét mosolyt erőltet az arcára, visszafoglalja a helyét a recepció mögött*

*Vincent hirtelen jött reakciójánál megdermed. Látta, hogy Kay is észrevette, ezért gyorsan megkerülte a pultot, és Vincent kését egy másodperc alatt csavarta ki a kezéből anélkül, hogy hozzáért volna. Mivel a cselekmény túl gyorsan történt, tudta, hogy a két férfi nem fogja tudni hová rakni a helyzetet.*
Vincent, magának lehet jobb lenne a 84-es szobában a helye, messzebb Fausttól.
Mellőzzék a dulakodást, nagyon mérges lennék, ha már az első napomat elszúrnák.
*Kezében a kerámiakéssel indul vissza a pult mögé, és biccent Noahnak, aki mint úgy tűnik, a fiatal fiút is felvitte a negyedikre*

*leér a 4-ről, odasétál a pulthoz, közben véletlenül fellök egy hölgyet, akit nem lát, mert a jobb oldalán volt* E-elnézést!!! *kikerüli, aztán odaáll a férfi elé a pulthoz* Akkor.. kérnéma 83-as kulcsát...

*Meglátja ,hogy Noah egyedül van kap az alkalmon*
-Még beszélünk picur...
*Int s oda is sétál csapni a szellet.*
- Ha majd végeztél esetleg , kaphatok egy maszirozást vagy a bármi kérésbe ez már nincs benne?
*Sunyin elmosolyodik*

Köszönöm Amelies.
*a szájába rak egy szál cigit és meggyújtja*
Vincent, lehet hogy négyszemközt kéne megbeszélnünk idejutásod körülményeit kicsit később. Ahogy látom még mindig nem erősséged a szociális kapcsolatok kiépítése... *elneveti magát*
Oh és Amelies... *a lány felé fordul* Kérhetnék egy pohár vörös bort?

*Ahogy a kés kiesik a kezéből csuklójához kap, és ismét normális lesz a viselkedése, bár arca még élénk színű a gyorsan áramló vértől. Visszasüllyed a bárszékre, és némán, nagyokat lélegezve próbál lenyugodni, Faust beszédét figyelmen kívül hagyva*
A tőrt...kérlek add vissza...sokat jelent.

*Bólint, és leakasztja a 83-as szoba kulcsát. Odaadja Ericnek. Aztán Takeshire néz, és felhúzza a szemöldökét.*
Ki kell ábrándítsam, de nem, nem tartozik a szolgáltatások közé a masszázs...
*Elnéz a férfi mögött, és megpillantja a már egy ideje egyedül álldogáló kékhajú lányt.*
Van ma forgalom... ráadásul nő...
Elnézést, segíthetek valamiben?

*elejt egy halk köszönömöt aztán se lát se hall fogja a liftet, és felmegy a negyedikre*