Előtér

*Visszafordul kissé komoran poharához belekortyol majd belevillan az agyába valami és Vincenthez fordul*
Nemtudod véletlenül mi van Amelies-el? Meg kéne kérni hogy hozzon pár hozzávalót a boltból, főzni szeretnék. Esetleg oda tudnád neki adni ezt a cetlit? *átadja Vincentnek* Rajta van hogy mi kell, *elmosolyodik*

Igen, minden rendben van, elnézést...
*Zavartan vakarja meg a fejét, majd elveszi a cetlit*
Amelies állandóan dolgozik, szinte csak aludni jár a szobájába. Majd odaadom a cetlit, persze.
*Zsebre rakja a cetlit, majd rendel még egy pohár narancslevet*
Gyerünk már, csak kihívod a parkba mert beszélni szeretnél vele...aztán onnantól átveszem én, na? Nézz már rá, micsoda teste van! Ilyet nem látsz minden nap! És nem tud segítséget kérni kintről...ne mondd hogy nem akarod... FOGD BE!

*Egyik szemöldökét felhúzva pillant a férfira. Erről eszébe jutott az egyik szerepe, de hogy ne kezdjen nosztalgiázni, felhajtja a whiskyt. A finom ital miatt felkiállt vidáman egy nagyot, arca kipirul kissé és levágja a pultra a poharat.*
- Legalább az ital jó! Csapos! Még egyet!
*Vigyorog már, úgy látszik, hogy egyetlen pohártól kicsit jobb is lesz a kedve és el is felejti az iménti sértését. A férfiak most amúgy is el vannak foglalva valami cetli féleséggel, ami szintén sértő, mert most nem ő van a középpontban, dehát ő legalább addig is iszogat. Meg is kapja az újabb adagot, amit egyetlen felhajtással le is küld a torkán, majd még egyet rendel.*

*Felhajtja az italát majd rendel mégegyet és sóhajt*
Megfeneklettem a kutatásommal... Találnom kéne itt valami hobbit mielőtt tényleg megőrülök... De kezdem úgy érezni egyre inkább hogy igazad volt Olivia és tényleg semmi jó nincs ebben a helyben.
Pedig jó lesz ha hozzászokok, mert úgy tűnik egy darabig nem fogok távozni. Ahh, legalább a társaság lenne kissé izgalmasabb, ezek az emberek csak irritálóak többynire.
*fáradtan a másik két pultnál űlőre pillant*

*Halkan ül a pultnál és a narancslevét nézi. Enyhén remegni kezd az egész teste, kívülről úgy néz ki mintha fázna, bár a terem szobahőmérsékletű. Mély levegőt véve iszik bele a narancslébe*
Miről is kutatsz...? Elfelejtettem.

- Mutatás? Miféle kutatás?
*Pillant fel a pár italából az elkapott szóra, majd ezt is leönti a torkán.*
- Ó, hát ugye mondtam én! Ez a hely rémes! A kaja is pocsék és mindenki nyomorék, én vagyok itt az egyedüli csillag, hahahaha!
*Vigyorog és neveti el magát, majd arra figyel, hátha elkap még valamit abból, amit arról a bizonyos kutatásról beszélnek, ügyet sem véve Vincent rosszullétére. Közben persze rendel még másfajta italt is, és azokat is eltünteti röpke idő alatt.*

*Egy pillanatra meglepődik a többiek kíváncsiságán de aztán eszébe jut hogy egy ilyen helyen kutatást említ az ember az mégse teljesen természetes, elvigyorodik*
Olivia te még valószínűleg nem tudod hogy anomáliakutató vagyok, szóval "megmagyarázhatatlan" jelenségek után kutatok. De hogy ezesetben mi után, azt talán nemlenen szerencsés ha közölném.
Mellesleg kisasszony, saját érdekében lehet hogy kevesebbet kéne innia... Nem önnek találták k iahogy látom. *elfintorodik*

*Figyeli ahogy Olivia egyre részegebb lesz, miközben másik énje egyre hangosabb lesz*
Nézz már rá, teljesen védtelen, azt se venné észre ha itt helyben erőszakolnád meg, csak a piát látja! Gyerünk, ne legyél már balfék...tudom hogy téged is idegesít, majd én segítek megleckéztetni! Na? Lépj már valamit, te barom, az a test tálcán kínálja fel magát, gyerünk már! Olyan régen szórakoztam...
*Idegesen remegve fordítja el tekintetét Oliviáról, nehogy a végén szót fogadjon. Lassan belekortyol a narancslevébe, közben majdnem végiglocsolja vele a pultot*

- Megmagyarázha*hukk*lan?
*Pillant egyik szemét kitágítva, másikat összehúzva Faustra, és elég khm közel hajolva hozzá.*
- Miért, mi megmagyarázhatatlan van itt drágám? A szakács fősztje, vagy a receptciósok lustasága?
*Kuncog egyet fel, majd meglegyezi a kezét.*
- Ugyan édesem, nem iszom én sokat. Látnád a hugomat, pff! De amúgy jól áll neked ez a szerelés.
*Kacsint a kutatóra, aztán oldalra pillant és észreveszi a kiöntött narancslevet a pulton.*
- Ejnye drágaságom! Mondtam hogy meghívlak!
*Felhajtja a kupicát, aztán leveszi a prémkabátját és azzal próbálja felitatgatni a narancslevet, közben érdekesen hajolva Vincent felé.*
- Látod? Nem lesz jó, ha a szegény csaposnak fel kell ezt takarítania, ejnye! *hukk* Naaa, kérjél már valamit!

*Sóhajt majd a lányhoz lép, kiveszi a kezéből bundát és az egyik székre dobja, ezután elővesz egy zsebkendőt feltörli az italt*
Jobb lesz ha kimész egy kicsit levegőzni a parkba. Ne rontsd az imázsod ilyenkor, tudod, az senkinek nem tenne jót ha rossz színben tűnnél fel.
*Vincenthez fordul és odasúgja neki*
Neked pedig lehet venni kéne egy hideg zuhanyt a szobádban, érzem a kiságrzásod. Komolyabb témákról pedig majd bezsélünk, a lány nem tudja még a ház titkát...

*Nem szól semmit mikor Olivia beszél hozzá, nem mer megszólalni. Továbbra is csak remegve ül a székén, aztán Faust felé fordítja a fejét. Némán figyeli, aztán bólint, jelezve hogy tovább ő sem maradna szívesen idelent. Lerakja a pultra a narancslé árát, majd feláll a székről. Pár pillanatig némán áll, aztán szélesen vigyorogni kezd ahogy a mellette ülő nőre pillant*
Rendben...megyek. És köszönöm a segítséget...
*Bár Fausthoz beszél, mindvégig Oliviát bámulja. Mielőtt elindulna a lift felé, rácsap a nő fenekére, még bele is markol. Vihogva siet a lifthez, száll be és nyomja meg a négyes gombot. Mielőtt az ajtó becsukódna látni ahogy összegörnyedve röhög tovább a lift padlózatán...*

- De én nemakarokkimenniiiii!
*Nyafogja kislányosan és kikapja Faust kezéből a bundát, magához szorítja, és nagy, bociszemekkel néz továbbra is a férfira.*
- Nem akajok kimenni. Ne kelljen kimennem, kint hideg vaaaan.
*Most inkább aranyos, mint idegesítő egy a gyerekes viselkedés, pláne tőle, mert ez nem megszokott, dehát sajna csak ilyen állapotban lehet viszonylag normálisnak mondani.
Vincent reakcióit megint csak nem figyeli, vagyis inkább így nem is tűnik fel neki. Azért viszont félrebiccenti a fejét, amiért őt bámulja, aztán amikor elhalad mellete, és khm megtörténnek a fogdosásos dolgok, felvisít, majd elkezd nevetni, úgy igazán és őszintén. Jó kedve van na, és ezt még egy őrült sem tudja elrontani.*
- Jóéjt Vinceeeent!
*Integet aranyosan a férfi után, majd amikor eltűnik, nagy szemekkel Faustra pillant.*
- Miféle titokról is volt szó?
*Mert sajnos a legnagyobb bánatára a fiúknak, Oliviának mivel énekes, nagyon jó a hallása, így még a színpadon is kihallja, hogy 3 székre leszűkítve ki zavarta meg az előadását. És ezen nem változtat az sem, hogy többet ivott a kelleténél.*

*Fáradtan a lányra pillant*
Mennyivel másabb ilyenkor, mit nem tesz a pia az emberrel.
*Elmosolyodik*
Ne aggódj meg fogod tudni, akár akarod, akár nem, de még nem most.
*Most szívesen otthagyta volna a lányt és fel ment volna a szobájába ahol nyugalom van de furcsa mód kissé még szórakoztatta is ez az egész*
Nincs hideg kint, sőt, hetek óta a legkellemesebb este van véleményem szerint.
*Lehuppan a székre majd rágyújt egy cigire*
Ahh, megvan, ez hiányzott már.
*Látva a lány állapotát és hogy újra piát rendelne, megfogja a vállát és a lifthez kíséri majd megnyomja a 4es gombot*
Jóéjt Olivia, és jobblenne ha legközeleb kicsit jobban vigyáznál magadra.
*elmosolyodik majd visszamegy a bárpulthoz és egyedül iszogat még éjszakába menően*

*Durr. A kocsi megáll nagyjából a szálloda környékén, Kitty pedig cigivel a szájában, szitkozódva száll ki az autóból és nyitja fel a kocsiháztetőt, hogy megnézze mi a baj. El alkatrész eldurrant, pedig mégcsak nem is hajtotta túl a motort.*
~A fene enné meg.~
*Morogja, majd lecsapja a háztetőt és körbepillant. Közel s távol nem lát semmiféle szerelőműhelyt vagy alkatrészboltot, a szerszámai viszont nem elegek, úgyhogy kénytelen ma estére meghúznia magát valahol. És nagy szerencséjére meg is pillant egy hotelnek tűnő épületet.*
~Ezt a mázlit!~
*Vigyorodik el, majd a kocsi hátuljához sétál, nekifeszül és betolja valahogy úgy az egyik parkolóba a járművet, hogy ne legyen semmi gond.*
~Na itt este alszom egy jót, aztán holnap keresek is egy alkatrészest.~
*Hiszen minek szerelő, ha ő maga is az?
Kissé férfias léptekkel érkezik be a hotel bejáratához, rövid farmernadrágban, és egy bő pólóban, majd máris a recepcióshoz pulthoz is sétál.*
- Jóestét kívánok! Ilyen későn is lehet még szobát foglalni?
*Kérdezi normális hangnemben, a fogai közül viszont így sem vette ki a cigit, úgyhogy az most úgy mozog, ahogy ő beszél.*

*Fáradtan sétál le a lépcsőn, közben a nyakát dörzsölgeti. Nincs valami jó passzban mostanában, még nem emlékszik az ájulása előtt történtekre, és talán még mindig nem pihent eleget. Most is csak gyógyszerért sétál le, amikor megpillantja a recepciós pultnál álldogáló férfit. A nyakán ugyan a haja miatt nem, csuklóin viszont látja a damilokat. Gyorsan odasiet, és finoman elhajtva a recepción álló helyettesét, az új célpontra mosolyog.*
Miben segíthetek, u... *Oppá...* hölgyem?

*A nyelvbotlás már fel sem tűnik neki, jobb hüvelykujjával a bejárati ajtóra mutat.*
- A kocsim lerobbant, így szeretnék kivenni egy estére egy szobát, ha lehetséges. Mindegy hogy milyen, csak tudjak aludni benne.
*Vigyorog rá kicsit férfiasan a recepciósra, majd inkább normálisan mosolyog tovább.*
- Csomagom nincs és csak egy estére szállnék meg, holnap már indulnom is kéne tovább. Jut eszembe, tudna mondani a közelben valami autóalkatrészkereskedést?

Természetesen lehetséges *mosolyog* Csak egy személyi igazolványra van szükségem.
*A második kérdést hallva látszólag kicsit elgondolkodik, majd bólint*
Nem messze innen van egy benzinkút, ha jól tudom, mellette van egy műhely, biztosan tudnak önnek segíteni. Talán fél óra gyalog.

- Oookéééé...
*Belenyúl a farmerje zsebébe és elő is halássza a pénztárcáját, majd átnyújtja belőle a személyiét.*
- Tessék.
*Vigyorog megint, majd mikor meghallja, hogy fél óra csak a műhelyhez az út, mégjobban megörül.*
- Remeeek!
*Csapja az öklét a tenyerébe, majd várja, hogy a recepciós megnézze az adatait.*
- Jaj, amúgy Kitty Garpleiht vagyok, bocsánat hogy nem mutatkoztam be.
*Néz kicsit zavart vigyorral továbbra is a férfira, aki nem néz ki valami fényesen. Lehet hogy nemrég ébredt, ki tudja. Kitty viszont magában már azt számolgatja, hogy mikor kell akkor holnap felkelnie, hogy időben el is indulhasson majd.*

Egek... ez a nő majd' kicsattan...
*Elveszi a személyit, és megnézi.*
Hmm, Garpleiht... ismerős... *A negyediken lévők listájára néz, amit Amelies vezet, és meg is találja ugyanezt a nevet* Rokonok? Egy családban kettő? Ez különös...
*Bepötyögi az adatokat, és leakasztja a 92-es szoba kulcsát*
Én Noah Kallen vagyok *hajol meg egy kicsit* Elnézést, elfelejtettem kitenni a névtáblámat...
A szobája a negyediken lesz, kérem jöjjön utánam *adja vissza a személyit, és elindul a lift felé*

* A lift ajtó hirtelen nyílik ki, s Noethi nagy mosollyal lép ki rajta. Megigazítja a haját ,majd a ruháját és körbenéz a termen ,mely most kissé üresen állt.*
Már mindenki alszik ?
*Kérdezte halkan magától aztán tovább sétált. Az elmúlt időben sok mindenkit nem látott, ezért kicsit aggódott, de Vicnent szerint jól voltak. Így megnyugodott...valamennyire. Mikor egy ismerős szőke fej bukkant fel neki a láthatáron ,hatalmas mosoly jelent meg fehéres arcán s váratlanul hátulról nekirontott futva. Átölelte.*
Végre látlak!! Kipihented magad ? ^^
*Mosolygott aztán észrevette ,hogy volt még ott valaki ezért zavart mosollyal pillantott rá.*
Bocsi....dolgozol...
*Mondta s elengedte a fiút és Kitty felé elmosolyodott, majd elgondolkodott.*

*Lassan lesétál a lépcsőn a kalapjában, valami óvodás dalt dúdolgatva halkan. Elég udvariatlanul elsétál a hármas mellett, bár valószínűleg véletlenül tette. Helyet foglal a bárban és rendel egy pohár vizet, bár a csapos kissé furcsán néz rá. Miután megkapta, belekortyol a vízbe és a fogát piszkálja*

*Visszamegy a recepcióhoz, és bocsánatot kér a helyettesétől, hogy elvette előle a munkát. További jó munkát kíván neki, és elindul hátra a gyógyszerekért, amikor eszébe jut Noethi*
Ez gáz... három perce, ha a nyakamba ugrott, én meg elfelejtettem... *sóhajt, majd visszafordul, és a lányhoz sétál*
Szia! Csak nem hiányoztam? *mosolyog a lányra*

*Épp miután Kitty a szobájába ment, ő kilépett onnan, így elkerülték egymást, inkább mások örömére. Oliviának fogalma sincs arról, hogy a testvére is itt van, és talán jobb is. Most viszont a fejét fogva megy le a lifttel a bárba. Egész nap fájt a feje, és a tegnap estéből nem is emlékszik sokra, úgyhogy valahogy fel kéne frissítenie az emlékezetét. Vagy a torkát. Igen, az jólesne neki. Valamiért ugyanis tiszta bezártságérzete van, ami nem tesz jót egy ilyen szépségnek, mint ő.
A bárba leérve pedig meg is pillantja Vincentet - úgy látszik ezentúl ez lesz a közös találkozópont?
Elfedve a nyomott ábrázatát egy buja mosollyal köszönti a férfit, majd helyet foglal mellette.*
- Csak vizet? Ugyan kérem, valami erősebbet is ihatna. A vendégem.
*Olyan dejavu érzése támadt, hogy nem igaz, de inkább igyekszik ezzel nem törődni és kér a csapostól (aki rá is elég furán néz) két pohár vörösbort, biztos ami biztos.*

*Bólint ,mikor biccent neki Noah ,majd megvárja míg elmennek s lepetten néz Vincent után. Már épp elgondolkodott,hogy utána megy, mikor megjelent újra Noah s erre Noethi arcán aranyos mosoly húzódott.*
Szia. De...talán baj ?
*Pillantott rá lepetten ,majd megértő mosollyal.*
Jobban vagy? Ne segítsek ? Tudod...tudok gyógyítani...és még gyakorolgattam is mostanság.
*Mosolyodott el zavartan ahogyan megemelte kissé befáslizott jobb kezét.*
Olyan..szétszórtnak tűnik....
*Pillantott rá parányi aggodalommal.*

*Enyhén megrezzen ahogy a nő odaül mellé*
Ne, már megint...de most kontrollálom magamat. Ugyan...
Á, üdvözlöm. Igazából, nekem kéne meghívnom önt egy italra. Ez a legkevesebb a tegnapi után...