23. szoba (Amelies, Kayla)

Igazából megkértelek, hogy segíts. És kicsit elszálltam. Ne haragudj...
*Süti le szemeit*
Nem gondoltam volna, hogy így fog végződni a dolog, hogy ennyire elszállnék...
*Sóhajt fel*
De szerencsére jött Vincent, aki rám vetette magát, Noethi meggyógyított, Lilien pedig segített.
*Vincentre, majd Noethire néz*
Ha megkérlek.. Segítenél neki?
*Majd hirtelen észbe kap, hogy tulajdonképpen Vincent helyett kér segítséget, tehát érzelmek fűzik hozzá. Megint zavarba jön.*
Azaz gondolom nem lehet kellemes neki...

*Nagy szemekkel megszeppenve pillant a férfira megerősítésképpen ,majd vissza sandít Noah-ra s figyeli.*
Meleg ? Komolyan ?
*Nézi ,észre sem véve magát ,majd észbe kap és bólint sokat Amelies felé.*
Persze...segítek! Segítek!
*Futott a fürdőbe ,kihozott valami kötőszert amit összecsomózott ,hogy jó legyen Vincent karjának.*
Szóóval... a lényeg ,hogy minden rendbe jött. Ennyi....
*Nagy mosollyal hadar és vissza pillant Vincent-re komolyan. Súg felé nagyon halkan.*
Komolyan? Én...nem vágtam le...

Értem *dönti kicsit oldalra a fejét, majd Vincentre és Noethire néz* Köszönöm... sajnálom, ha gondot okoztam.
Ki lehet az a Lilien...?

Köszönöm Noethi, és persze Amelies...
*Kedvesen mosolyogva veszi el a kötszert és helyezi fel*
Mindjárt jobb. Végre pihentethetem. Nem hiszem hogy gondot okoztál volna, ugye?
*Hátranéz a lányokra, és ezt az alkalmat kihasználva válaszol halkan Noethinek*
Az, nekem sem tűnt fel...de sok mindent megmagyaráz.

*Hálásan pillant Noethire, de nem köszöni meg. Végülis Vincent megtette már, minek hangoztatná... Kezd összezavarodni. Végül Noah felé siet, és átkarolja*
Többé nem fordulhat elő.
Nem játszunk ilyet egyetlen egyszer sem többé...
*Húzza el óvatosan száját, és megint a földet kezdi bámulni. Átfut agyán, hogy hogy fogja bírni majd így évekig. Nem lesz kin levezetni az elfojtott dolgait.*
Ó, milyen bunkó is vagyok! Nem kér valaki inni?
*Pillant a minibár felé*

*Bólint ,majd Vincent felé is elgondolkodva.*
Nem tudom..nekem lehet még most sem tűnt volna fel.
*Motyogja oldalra döntve a fejét ,majd nagy mosollyal legyint.*
Végül is mindegy. Ez azon nem változtat ,hogy a barátomnak tartom-e vagy sem.
És nem kell megijednem ,hogy olyat mondok vagy hasonlók ,hogy félreérti. Mert nem.
*Mosoly ,majd Vincentre pillant.*
Nem igaz?
*Aztán előre siet Amelies mellé nagy mosollyal*
Segítsek valamit ?
*Nézz szét a poharak közt*

*Megütögeti Amelies hátát*
Tudod, hogy rám bármikor számíthatsz... *súgja oda neki, majd Noethire néz*
Jobban vagy? Mondjuk ez hülye kérdés...

*Bólint ahogy végighallgatta Noethit*
Jó ember vagy.
*Meghallja az "inni" szót, amire felvidul az arca. Odatolakszik a minibárhoz és elkezd válogatni az italok között*
Már azt hittem elfeledkeztünk erről a kis szépségről itt!
*Lekap a polcról egy üveg Ballantine's-t, egy poharat, majd odafut az ágyhoz és lehuppan rá. Mohón nyitja az üveget és tölt a poharába*
Jól jön néha egy kis fájdalomcsillapító...

Vincent!
*Rohan hirtelen oda hozzá, majd kikapja kezéből az üveget*
Mondtam, hogy nem leszel alkoholista!
*Azzal fogja az üveget, és visszarakja a minibárba*
Noethi? Narancslé? *Mosolyog szélesen*
Noah?

*Zavartan kuncog azon ahogyan Amelies és Vincent elvoltak ,majd bólint a szőke nő felé*
Köszönöm. Tökéletes lesz a narancslé.
*Mondta ,majd Noah felé pillantott a kérdés miatt, kedves mosollyal*
Látod..már jól vagyok.
*Megfordult.*
Köszönöm, hogy segítettél mikor rosszul lettem.
Ray mesélte....
*Elmosolyodott*

*Kedvesen a lányra mosolyog*
Te is segítettél, úgyhogy kvittek vagyunk *kacsint*
Amelies, remélem tudod, hogy a szobádban lévő minibárért fizetned kell...

*Csalódottan pillant az üveg után*
De...áh, mindegy. Pedig ez a kedvencem!
*Kortyol egyet a whiskyből és duzzogni kezd. Ez abból áll hogy befordul a fal felé és egyedül iszogat, közben visszaszól Noahnak*
Majd én fizetek érte. Idebent úgysem ér semmit nekem a pénz.

Pontosan, Vincent majd fizet!
*Eszébe jut egy praktikusabb ötlet. Gyorsan, a minibárból az íróasztalra kerül egy pohár, és egy üveg kóla, ami beletöltődik. Ezután megemelkedik, és Noah felé tart. Eközben Vincent kezei közül szintén kirepül egy pohár, de úgy, hogy tartalma szinte meg sem rezzen. Egyenesen a fürdőszoba felé tart, majd hangosan csattan a csapban*
Ne is próbálkozz!
*Mondja, mikor látja, hogy a férfi szája ellenkezésre nyílt volna*

*Nézi a jelentetett s halvány mosollyal sandít Amelies felé*
Figyel rá...
*Aztán Noah-ra pillant kedvesen.*
Jó..akkor kvittek vagyunk.
Így le lehet téged kenyerezni kólával ?
*Nevetett halkan mialatt a pohár tartalma odaért*
Mióta tudod ,hogy különleges vagy...Amelies ?

Nem *morogja, de azért megfogja a kólát*
Nekem mindegy, hogy ki fizeti *ránt vállat, és belekortyol*

/EZER !!! Kérem a jutalmam./

*Sértődötten nézi a távolodó poharat, majd enyhén elborzadva hallgatja a csattanást. Aztán Ameliesre néz, feláll és magabiztosan vigyorogva elindul a minibár felé*
Ugyan mivel akadályozod meg hogy igyak?

Noethi, istenem, téééégy valamit!
*Mondja hangosan affektálva, majd a minibár elé ugrik*
Csak a testemen keresztül!
*Közben Noahra néz*
Vajon.. Tényleg nem emlékszik semmire? Végülis Noethi semmit nem kérdezett tőlem, hogy miért történt... Talán beszéltek már? Elmondta neki, hogy... elmondta, hogy miket műveltem?
*Aggódóan pillantgat kettejükre, majd vissza Vincentre*
Veled is elbánhatok ám!

*Mosollyal pillantott Noah-ra *
Azt hittem. Akkor... mivel lehet ?
*Pillantott rá ,majd nevetve futott Vincent elé*
Hagyd.... most tényleg nem kellene innod. Hallgass Amelies-re.
Nem látod mennyire figyel rád.
*Majd zavartan elvigyorodik és a szőke lányra néz*
Inkább ne....

Semmivel... én hajthatatlan vagyok! *feleli büszkén*

*Úgy tűnik mintha elengedné a füle mellett Noethi megjegyzését (bár nem így van), mosolyogva vet egy gyors pillantást Ameliesre, majd megfordul és visszaül az ágyra*
Túlerő van, nem tehetek semmit. Akkor legalább valami folyadékot adjatok nekem!

*Odadob Vincentnek egy üveg ásványvizet, majd elkomolyodva Noethire néz*
Igazából.. olyan egy éve..
*Elmosolyodik*
De ugyanígy meg voltam lepődve, mint ti..
*Néz Noahra*
Ezrt még Noah is tanusíthatja!

Ezt nem hiszem el.
*Nevetett halkan Noah kijelentésén.*
Mindenkinek van valami.....bár nem biztos ,hogy elfogadja.
*Gondolkodott el ,majd leült egy székre s Amelies-re pillantott*
És... miért maradtatok itt a hotelban... hiszen, titeket nem tart bezárva...
*Érdeklődött.*

Pff, ez egy jó kérdés...
*Nekidől a falnak, és belekortyol a kólába*
Nem mintha köteleztek volna... *sandítok Ameliesre*
Ha jól emlékszem, Amy megsajnálta Kielt, és segíteni akart neki, és persze engem is rántott magával...

*Csendesen iszogatja a vizét az ágy szélén ülve, hallgatja ahogy beszélgetnek*
Szóval a jó szíve miatt keveredett ekkora balhéba...? Kár érte...

De azzal a feltétellel, hogy én nem kerülök fel oda. Azaz... Mivel Noah alapjáraton nem különleges, így ő sétálgathat nyugodtan a negyediken. Én ezért nem szállok ki a liftből. Egyből benn ragadnék, mint ti.
*Mondja szomorú mosollyal*
Sajnálom, amiért ilyen helyzetbe kerültetek miattunk.
De Kielt is sajnáltam.. Most pedig titeket... Nem tudtam, hogy ez lesz egyetlen döntés miatt...